A tranzakcióanalízis szerint háromféle én-állapot működik bennünk:
– Szülő (hozzuk a tanult szabályokat, „így kell csinálni”)
– Gyermek (reaktív, érzelmi, ösztönös válaszok)
– Felnőtt (tárgyilagos, logikus, döntéshozó működés)
A hétköznapok nagy részét gyakran a Szülő vagy a Gyermek vezeti bennünk. A Felnőtt én-állapot nem magától működik – akkor aktiválódik, ha meg kell oldanunk egy helyzetet. Ha kérdés, dilemma, vagy kihívás áll előttünk, és nem tudunk előre gyártott mintákból reagálni.
Példa a mindennapokból:Valaki kritikát fogalmaz meg veled szemben munkahelyen.
– Gyermek: megsértődsz, bezárkózol, vagy visszavágsz.
– Szülő: „Ez felháborító! Ki beszél így?”
– Felnőtt: megállsz és megvizsgálod: „Mi az ő szándéka? Van benne igazság? Hogyan tudnék válaszolni úgy, hogy értelmes legyen a párbeszéd?”
A Felnőtt működés nem a megszokott sablonokat ismétli, hanem helyzetfüggően, tudatosan dönt. Ez az a minőség, amely képessé tesz minket a fejlődésre, az asszertív kommunikációra és a valódi önreflexióra.
A gondolkodás nem automatikus. A tudatosság döntés kérdése.
Te mikor veszed észre, hogy automatikusan reagálsz? Mi segít abban, hogy átkapcsolj Felnőtt üzemmódba? A tapasztalataink egymást is ébresztik. 
