Induljunk ki egy munkahelyi konfliktus történetéből. Legyen a két gyári dolgozónk kitalált története, akik neve Péter és Pál. Külön munkakörben dolgoznak, de a munka folyamatuk egy ponton összeér. Péter a Pál által készített adatok alapján készíti el a havi beszámoló riportját. Pál téves adatokat adott át, ez miatt Péter kimutatása hibása lett, és ebből a gyár termelésben hiány keletkezhet.
Pétert főnöke behívatta, és kérdőre vonta, megkérte, hogy holnap reggel nyolcra javítsa ki a számolási hibát, különben elkerülhetetlen a hiány.
Péter ez után Pált hívta, és megkérte, hogy szolgáltasson adatot, aki közölte, már lejárt a munkaideje, holnap reggel kilencre elkészíti a kimutatást. Ez Péternek már késő, és megfeszül kettejük között a konfliktus.
Kezdjük azzal, hogy mi is a konfliktus? Mit nevezhetünk annak?
A konfliktus a latin confligó szóból származik, munkahelyi szükségletek, eltérő személyiségek összeütközését is jelenti. A konfliktusokat stresszhelyzetként éljük meg, amik alkalmazkodást, valamilyen „megoldást” kívánnak tőlünk. Selye János a stresszt az „élet sója”-ként írta le, ami nélkül unalmas és színtelen lenne az életünk.
Friedrich Glasl szerint a konfliktushoz három dolognak kell teljesülnie:
Először: legyenek a szemben álló felek érintettségben egymással, vagyis valamennyire függjenek a másiktól. Másodszor: Összeegyeztethetetlen legyen közöttük a vitatott helyzet. Harmadszor: Ezt a helyzetet legalább az egyikük sérelemnek érezze.
De mi okozza a munkahelyi konfliktust?
Az első a szociális ok: ami a munkahelyen a megkülönböztetés alapján is kialakulhat. A csoporton belül érzésekben, cselekedetekben összeférhetetlenséget okoz valamelyik taggal szemben, vagy az, hogy nem biztosítanak előre lépési lehetőséget.
Második ok a belső konfliktus: Önmagunkkal szemben érzünk ellentétes érzelmeket. Például, ha komoly idő ráfordítást és odaadást igénylő karrierre és családra is vágyunk egyszerre. Vagy, hogy zavart okozhat kényes helyzetben, hogy jogilag vagy erkölcsileg korrekten járjunk-e el.
Harmadik ok a szerkezeti: ami a szervezet felépítéséből származik. Ilyen lehet a nem elégséges információ áramlás, ami miatt hátrányunk származik. Ide tartozik a nagyvárosi és vidéki régiók közötti elosztás eltérése, vagy ha a szervezet eltérő részeiben a munkaköröket eltérően javadalmazzák.
Amit még Glasl kiemel, hogy ez a három ok keveredhet is, és kombinációjuk még összetettebb konfliktust tud generálni.
Péter és Pál esetében is keveredik. Pál megígérte a családjának, hogy fél nap szabadságot vesz ki, hogy a közös ügyeiket intézzék, és nem szeretne csalódást okozni, mert ebben a hónapban már húsz órát túlórázott egy új projekt miatt. Péter osztálya felé pedig Pál ellenséges érzéseket táplál, mert három hónapja béremelést kaptak, ami az ő osztályánál kimaradt, sőt elbocsájtás is várható. Az is tetézte a feszültséget, hogy Péter nem osztotta meg, hogy milyen kárt is okoz a hibás adatszolgáltatás, hanem azt firtatta, hogyan tudott Pál ilyen hanyag munkát végezni.
Glasl megírta a forgatókönyvét is az eseményeknek, ami szerint kilenc lépcsőn megyünk lefelé a mély konfliktusba, helyezzük most ebbe bele a Pétert és Pált:
- Megkeményedés: Megjelent a feszültség, Péter számít a gyors adatszolgáltatásra, Pál viszont a családjával szeretné tölteni a délutánt.
- Vita: Egyet nem értés szavakban is megmutatkozott. Ha ez jól kezelt körülmények között történik születhet volna nyertes-nyertes helyzet is, és megszűnhetett a vita. De nem így történt. Péter felhívta Pált, és idegesen számonkérte. Dühös volt, és bántotta, hogy a beszámolóját téves adatokra alapozta. Az érzelmei kerekedtek felül. Az is zavarta, hogy Pál nem hallgatta végig, (aki éppen egy szolgáltatónál intézte a magán ügyét) és Péter hangnemétől ingerülten a szavába vágva közölte, lejárt a munkaideje, holnap reggel kilenc után térjenek vissza rá.
- Szavak nélkül: Szavak helyett a távolságtartás konzerválta a feszültséget. Péter és Pál történetében a vita személyessé vált, és Péter nem hívta fel többet Pált.
- Koalíció: Péter külső támogatókat és szövetségeseket keresett és bevonta őket is konfliktusba. Munkatársainak is elmondta, milyen megbízhatatlan Pál és a csoportja, és miattuk hiány is keletkezett, ami rontja az év végi mutatóikat. A csoportja támogatása mellett csőlátása alakult ki, és már nem is akarta megérteni Pál álláspontját.
- Tekintély elleni támadás: A pszichológia támadás is megkezdődött, a Péter ekkor Pál gyengeségeit és hibáit kezdte felmérni és ezzel rombolta a tekintélyét.
- Ultimátum: Péter egy ultimátumot fogalmazott meg, azt gondolta, ha ez teljesül lezárja a vitát. Azt kérte, hogy Pált kizárva a jövőben más állítsa össze részére az alapadatokat. Ezzel kizárta a nyertes-nyertes helyzet megszületését, és nyertes-vesztes szereposztás állt fel.
- Korlátozott megsemmisítő csapások: Nincs már bizalom a másik felé, csak rosszat feltételezett Pálról és a munkájáról.
- Másik fél teljes megsemmisítése: Most már nem a kiinduló vita megoldása volt a cél, hanem Pál eltávolítása.
- Együtt a szakadékban: Péter már sem a saját, sem a mások érdekeit nem nézte, csak az agresszió vakította el. Ez a vesztes-vesztes állás szintje. Péter kérése, hogy más adjon adatot nem teljesült. Ettől kezdve minden hónapban feszült volt a kimutatás megírásakor, úgy érezte nem tudja kontrollálni a saját munkája minőségét. Felettesének nem beszélt többet a problémájáról, és nem is akart rá megoldást találni. Pált és az osztályából kapott anyagokat nem fogadta el hitelesnek, és már a felmondásán kezdett el gondolkodni.
Olyan a helyzet Péter története legvégén, mint Don Quijote a szélmalmok harca. Ellenséget lát a szélmalomban, és küzd vele teljes erejével, mindhalálig.
Más is lehet történet vége, tarts velem a következő részben, ahol körül járjuk hogyan oldhatjuk meg a konfliktusokat, és fordíthatjuk a javunkra a helyzetet, olyan egyszerűen ahogyan Arthur király kihúzta excaliburt a kő fogságából.
Legyen szép a napod! Adrienn
Felhasznált irodalom:
Sasfy György Zoltán Konfliktuskezelés, Stesszkezelés, Dialóg Campus Kiadó, Budapest 2018
A magyar nyelv értelmező szótára: https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=konfliktus
Thomas Schmidt Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Z-Pressz Kiadó, Miskolc 2009
Dr. Budavári-Takács Ildikó A konfliktuskezelés technikái, 2011
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_konfliktus_kezeles/ch03.html
