Mai történetem egy tipikus mobbing helyzetet mutat be:
Szelíd Károlynak fél éve, az átszervezés óta sokszor nincs kedve bemenni az irodába. Azt érzi, hogy folyton őt ugratja, kritizálja pár kollégája, legkeményebben Heves Nándor.
„Én vagyok a céltábla, és folyton éreztetik velem, hogy nem vagyok egy szinten a tudásukkal” gondolja magában. Elszigeteltség veszi körül, ritkán beszélnek vele. Ha közös csapat programok vannak nem is szólnak neki, és utólag tudja meg. Rendszeresen őt megkerülve ellenőrzik, és erről csak akkor beszélnek, ha hibákat felsorolják. Károly háta mögött Nándor és kollégái vicceket mesélnek róla, és gúnyneveket címkéznek rá.
A csoport hallgatólagosan támogatja a mobbingot. Nem konfrontálódnak az agresszorokkal, megmosolyogják a gúnyos tréfákat.
Tegnap Nándor odament Károly íróasztalához, ráült az asztala szélére és fölé tornyosulva mogorván így szólt:
„Még Te nevezed magad csapatjátékosnak meg segítőkésznek!”
Károly nem értette mi a támadás oka, és kerülve a konfliktust halkan megkérdezte:
„Mi történt? Miért mondod azt, hogy nem vagyok segítőkész?”
„Most végeztem a projekt által kiadott feladattal. Mivel nem jöttél három órámba telt” mondta Nándor most már igazán dühösen.
„De..De mikor volt erről szó? Nem is mondtad, hogy közösen csináljuk… Sajnálom!” Hebegte Károly. Nem is gondolt arra, hogy hibás-e valójában. Elfogadta önmagát bűnbaknak, bűntudatot, és zavart érzett.
„Ezért is szólni kell?! De mindegy Én már megcsináltam.” Ezzel Nándor otthagyta, esélyt sem adva arra, hogy tisztázhassa magát.
Károly aznap is úgy érezte, ezt nem bírja sokáig. Nem tudja hogyan tovább. A felmondását fontolgatta.
A munkahelyi konfliktusok neve a mobbing. A szó jelentése a szekálás, heccelés. Ha van egy póttárgy amire kivetíthetik a haragjukat az kielégíti a csoporton belüli feszültséget, egy időre.
„A mobbing mint fogalom egy olyan szituációra vonatkozik, amikor egy vagy több ember (munkavállaló) a munkahelyen ellenségesen viselkedik, inzultusokat követ el leggyakrabban csak egy munkavállalóval szemben nagy gyakorisággal (legalább heti rendszerességgel) és hosszú ideig (hónapokig vagy évekig), ezzel elnyomva őt.” (Heinz Leymann)
Vajda Róza 2006-ban a magyarországi mobbingról írt tanulmányában három okot jelölt meg:
Elsőnek a személyes okot: ekkor a csoport, a saját felelősségét áthárítva, az áldozatot hibáztatja.
Másodiknak a csoportfüggő okot találta: Itt a csoportdinamika megromlása történik.
Harmadik helyre a társadalmi ok került: Társadalmi és gazdasági átalakulás, amely gazdasági nyomást eredményezett
A mobbing kialakulásának egyik oka a fentiek alapján lehet, ha egy munkacsoport fokozódó terhelésnek van kitéve. Nő az elvárt munka intenzitás, és a csoport tagjai frusztráltabbá válnak.Ekkor, ha valamelyik dolgozó nagyobb hibaaránnyal dolgozik „bűnbakká” válhat. A csoport egy vagy akár több tagja elkezdi zaklatni, és ezzel tovább feszítik az áldozat tűrőképessége határát. Gyakran előfordul, hogy a munkavállaló nem tud kilépni pozíciójából, mivel a jövedelme attól függ, ami tovább ronthatja a helyzetet.
A zaklatás lehet egy üldöző folyamatos támadása, de lehetséges több üldöző egyszeri alkalommal elkövetett szekálása is. A mobbing áldozata akár egy személytől kapja, akár több helyről kapja mindegyik támadást megszenvedi.
A mobbing stratégiákat Heinz Leymann öt kategória mentén írja le:
- Támadás a közlés lehetősége ellen, például folyton félbe szakítják az áldozatot. Nem engedik, hogy elmondja, ami az Ő számára fontos, vagy annak tart.
- Támadás a társas kapcsolatok ellen, ha nem beszélnek az érintettel. Nem vonják be a mindennapi programokba, nem kávéznak, ebédelnek vele, ha vannak munkaidőn túli közös tevékenységek nem hívják meg.
- Támadás a társadalmi elismertségére, ha a háta mögött kibeszélik, pletykálnak róla, magánéletét családi körülményeit kritizálják. Ha valós, ha csak kitalált a róla szóló történet egy lejárató kampányt folytatnak ellene az üldözői. Ha a csoportból valaki az üldözöttet a védelmébe akarja venni őt is a kirekesztéssel fenyegetik meg.
- Támadás a munka és életszituációk minősége ellen, ha nem osztanak az áldozatra feladatot, vagy rendszeresen olyan feladatot kap, ami sokkal alatta van az érintett szakértelméhez. Csak olyan munkát kap, amiben nincs lehetősége önállóságra.
- Támadás az egészséget érintően, ha testi erőszakkal fenyegetőzik a támadó. Lelki támadás a hangos kiabálás, gyalázkodás, trágár szavak, fenyegetés akár írásban, akár szóban hangzik el.
Az áldozat elkezd aggódni a jó hírnevéért, a munkahelyi kapcsolatai miatt. Idővel folytonos megszégyenülést és fenyegetettséget érez. Az önértékelése emiatt csökken, és az elutasítás érzése miatt az érzelmei is labilissá válnak. Idegi kimerültsége és fizikai tünetekben is megmutatkozik. Koncentrációja és munka terhelhetősége romlik, és a huzamosabb ideig fennálló esetben ez keresőképtelenséghez vezet.
Támogatást jelent, ha megismerjük ezt a problémát, és beszélünk róla, kezeljük a konfliktusokat, hogy ne eresszenek gyökeret és válhasson mobbinggá.
Segítségnyújtást jelenthet a munkahelyen belül a közvetlen vezető, üzemi tanács, HR. Ekkor az a legfontosabb cél, hogy megállítsák a kirekesztő magatartást, ha szükséges szankcionálják az elkövetőket, és a vezetővel egyeztetve a jó munkahelyi légkört visszaállítsák.
Külső szakemberek pszichológus, pszichiáter segítenek a stressztünetek és az áldozat önértékelés kezelésben. A csoportba visszailleszkedésben támogatást ad a munkahelyi mediáció vagy a coaching folyamat. A csoportok belső képzésében tréneri segítség is igénybe vehető.
Szép napot kívánok! Adrienn
Korábbi részek:
Konfliktuskezelés 1. Arthur vs Don Quijote
https://szelacoaching.hu/?page=blogreader&post=124
Konfliktuskezelés 2. Mielőtt a ködben megszólalnál
https://szelacoaching.hu/?page=blogreader&post=125
Konfliktuskezelés 3. Tegyük ki a halat az asztalra!
https://szelacoaching.hu/?page=blogreader&post=126
Konfliktuskezelés 4. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj
https://szelacoaching.hu/?page=blogreader&post=127
Forrás, szakirodalom:
- http://www.leymann.se/English/frame.html
- https://ado.hu/munkaugyek/mobbing-mit-tehet-a-munkaltato-es-a-munkavallalo/
- Konrad Lorenz: Az aggresszió, Helikon kiadó Budapest. 2013
- Josef Schwickerath, Moritz Holz: Mobbing a munkahelyi pszichoterror. Z-Press Kiadó Miskolc 2014
- Vajda Róza: A munkahelyi pszichoterror (mobbing) és a kapcsolódó szolgáltatások Magyarországon. Mona alapítvány 2006
