Jani az első döbbeneten túl azon gondolkodik, hogy a múlt héten, vagy már ez előtte beszélt erről Szabival.
Ezek szerint azóta sem rakott rendet. Kétségbeesést érez, hogy nem tud hatni a fiára, de mire ez a gondolat tudatosulhatna benne elönti a haragja.
Kiront a nappaliba, ahol Évi a felesége épp Szabival tervezik a farsangi katonás jelmezt. A vidám hangulatuk egy másodperc alatt elborul, és Szabi fészkelődve hallgatja az apja szemre hányását.
Évi közbe vág: „Most tényleg kell ez a cirkusz? Rendet fog rakni, ne legyél már olyan, mint egy börtönőr!”
Jani egy percig leforrázva áll, majd elvonul a hálóba dolgozni. Pont most volt elege. Úgy érzi, hogy a felesége ma is megtorpedózta az Ő tekintélyét. És persze Szabi szemében egy zsarnoknak lett. Pedig a szándéka az volt, hogy rend legyen.
Évi a látszat ellenére nem érezte egy percig sem, hogy a jelenet neki kedvezne. Bár Szabi utána neki szidta az apját: „Már megint csak üvöltözni tud velem” A kemény szavak mögött mély szomorúság húzódik, mert nem érez biztonságot sem a maga, sem a szülei életében.
Évi számára az a fő probléma, hogy Jani már régóta keveset van vele, és Szabival. Évi úgy érzi elsodródtak egymás mellől, és ezt nem tudja Janival megértetni. A beszélgetéseik rendre megfenetlenek, és parttalan vitákká állnak össze.
Zavaros vizeken hajózik most Évi és Jani. A mai játszma is része az évek óta tartó színdarabjuk egyik felvonásának, ami címe: Ki a jobb szülő? Ezek a kis csörték elfedik a mélyben meghúzódó konkrét okot, mégpedig azt, hogy a kapcsolatuk megingott.
Amikor véget ér a színdarab, legördül a függöny és kialszanak a fények ott állnak mindketten értetlenül, hogy miért pont velük történik mindez újra és újra.
Ha a színdarabokat mellőzve felnőttként szembe néznek és megbeszélik egymással a problémáikat van arra esély, hogy mind a hármuk számára megoldást találjanak. Ehhez nagyon sok türelem, empátia szükséges.
Egy játszma mentes forgatókönyvben akár ez a befejezés is szerepelhetne:
Évi főz egy kávét, és a kezében forgatva a bögrét meglepő dolgot tesz. Bemegy Janihoz megsimogatja a vállát, és lerakja mellé a kávét.
„Látom rajtad, hogy fáradt vagy. Főztem neked is egy kávét. Megigyuk együtt?”
Jani zord arca egy pillanat alatt felvidul, mint egy kisgyereké, aki meglepetés ajándékot kap.
„Naná! Köszi szépen, ez nagyon figyelmes volt Tőled! Nézd nekem rosszul esett ami most történt, és történik már egy ideje köztünk. Kérlek beszélgessünk egyet ez a csésze kávé mellett”
És elkezdődik egy hosszú beszélgetés, ami valami új kezdete.
