Egy kis kitekintés a játszmákra:
A játszma fogalmát a tranzakcióanalízis* hozta be a köztudatba. Eric Berne és tanítványainak hála, megismerhettük kívülről a forgatókönyveket, és betekintést nyerhetünk abba a színházba, aminek szereplői és forgatókönyv írói mi magunk vagyunk.
Berne tanítása szerint a játszmáink fenntartanak és megerősítenek egy korábbi élethelyzetben megtanult hiedelmet. Ezzel a megmerevedett probléma megoldási eszközzel biztosíthatjuk azt a mondatot magunknak, hogy „Na, ÉN megmondtam előre!” A játszmával lehet tudattalanul elgáncsolni újra és újra önmagunkat és a sorskönyvünkbe új fejezetet megírni, ezzel a mondattal kezdve: „Én ennyit érek..”
Függöny fel, kezdődjön a színdarab!
Évi és Károly egy elemző cégnek dolgoznak. Úgy indul a színdarabunk, hogy Évi a délutáni kávézás közben elmeséli Károlynak, hogy tart a rendszeres TÉR értékeléstől. A csoportjuk vezetője Ottó kiadott számára egy új feladatot, amire már lejárt a betanulási ideje, de nem sikerült teljesen megtanulni, és nem hozza az elvárt szintet.
Károly felajánlja, hogy segít Évinek. Első látásra egy kedves gesztusnak tűnik, Évi látszólag vigaszra és támogatásra vár, Károly pedig elismerésre, arra, hogy a szakértelmét megmutathassa.
A háttérben viszont ezzel egyidőben elindul Károly és Évi színdarabja: Évi lesz az áldozat, Károly pedig a már általa sokszor eljátszott megmentő szerepét veszi fel. Elkövetkező pár napban teljes a harmónia kettőjük között. Károly átküldi a jegyzeteit, táblázatait és ötleteket ad arra vonatkozóan, hogyan tud Évi javítani a normaidején. Évi nagyon hálásnak és motiváltnak látszik, és arról biztosítja Károlyt, hogy ez a segítség neki egy mentőöv. Nélküle biztosan nem ment volna semmire.
Ez a történet itt happy enddel is végződhetett volna, mindketten megkaphatnák amire vágynak. Évi megfelel majd a vezetői elvárásnak, Károly pedig úgy érezhetné szakmailag elismerték, és hősként kisegítette egy kollégáját.
De nem így folytatódik a színdarabunk, mert bekövetkezik a történetükben az átkapcsolás. Ez teszi a játszmát egyedivé, és rombolóvá. Az átkapcsoláskor az egyik szereplő kilép a szerepéből, és valóra váltja azt, amire tudat alatt vágyik: Évi a felszín alatt abban hisz, hogy minden férfi hasznavehetetlen, Károly pedig abban, hogy mindenki csak kihasználja.
Az átkapcsolás azzal a jelenettel kezdődik, hogy Károly egy téves számítást vesz észre, és Évi a hálás köszönet helyett indulatosan felcsattan:
„Na, na! Ez nem is hibás! Valamit biztosan nem néztél meg!”
Károly meglepődik Évi hirtelen hangulatváltozásán, és hebegni kezd:
„De nézd, itt van a jegyzetben amit átküldtem, hogy az ellenőrzéskor ezt a számítást is bele kell venni..”
Évi most már szarkasztikus hangnemet üt meg:
„Nem csoda, hogy nem tudtam, a jegyzeteidben nem lehet eligazodni!” Károly ezen felháborodva visszavág:
„Csak el kellene csak tudni olvasni, nem azért írtam le, hogy Téged lenyűgözzelek!” „Hát ezzel nem is fog sikerülni..” Állt fel Évi, és kiviharzik a teremből. Azzal a biztos tudattal, hogy minden férfi hasznavehetetlen.
Károly pedig döbbenten nézi a becsapódó ajtót, és konstatálja, hogy igen, Őt mindenki kihasználja. A fagyos hangulat fennmarad a következő napokban is. Ottó is észreveszi, hogy Károly demotiválttá vált. A napi teams megbeszéléseken lenémítva, a kameráját kikapcsolva
csatlakozik, és nem vesz részt az ötletelésekben. Évin látszólag nem okozott mély nyomot a vitájuk, már egy másik kolléga segítségét veszi igénybe.
Ottó az elmúlt évben több ilyen periódusát is látta Károlynak. És mivel már napok óta változatlannak érzi Károly passzivitását felhívja, és megbeszél vele egy találkozót. Ekkor visszajelzi a látottakat a részére. Károly beismeri, ő se tudja biztosan mi történik vele, azt emeli ki, hogy nehezen találja meg a hangot a kollégáival, és úgy érzi a csoport körén kívül rekedt. Ottó támogatásáról biztosítja Károlyt, elmondja, hogy lelkiismeretes és fontos munkatársnak tartja, és hálás azért, hogy minden időben számíthat a munkájára. Ottó segíteni akar a helyzet megoldásában, ötletként felajánlja Károly kérhet coach ülésen támogatást, akivel megbeszélheti a nehézségeket, és felkészíti a csoporton belüli konfliktusok és játszmák kezelésére.
A coaching ülések alatt Károly először tudott ránézni arra a helyzetére, hogy milyen játszmáknak volt már a részese. Mi a játszmára hívó „horogja”, aminek eddig nem tudott ellenállni. Hogyan tudja önmagát kívül helyezni ezeken, és miként tud hatni építően a kapcsolataira. Hogy sikerüljön végül szót érteni.
Kiegészítés és felhasznált irodalom
* Tranzakcióanalízis (TA): énállapot, kommunikációs modell, és pszichoterápiás rendszerként is létezik. Az oktatási, tanácsadási, coaching, szervezet fejlesztési, és pszichoterápiás területen is használják.
Járó Katalin (szerk.): A játszmák világa. Felfedezések a tranzakcióanalízis tájain. Háttér Kiadó, Budapest (2011)
