Blog

Egymás mellett ülünk a kikötő parton. Lábunkat lógatjuk a víz felé. Mosolyogva fordítom el a fejem amikor a sziklás partnak csapódó hullámról sós vízpermetet szitál az arcomba. Az új hajódról beszélgetünk, ami egyelőre csak az álmaidban él, és a gondolata kirobbanhatatlanul befészkelte magát a kobakodba. Tavaly ősszel találkoztunk utoljára, akkor a célodról beszélgettünk. Arról a vágyadról, hogy meg akarod ismerni a folyó túlpartját. Azóta minden nap átevezel és már napi rutinná vált. Ezek az utak alatt új célodra találtál.

Szerda délután kivételesen Jani is időben hazaért a munkahelyéről. Nem megszokott ez, az elmúlt évben sokat túlórázott. Azt nem szereti, hogy keveset van itthon, de mint azt az előző generációktól is mint egy oktatófilmben látta, az a férfi dolga, hogy pénzt keressen, mégpedig sokat. Jani bepillant Szabi a gyerkőc szobájába. A látvány, ami elé tárul nem mindennapi, mintha egy tornádó kapta volna fel a bútorait, és szórta volna le a rakományát a szobában....

Érezted már Te is, hogy mintha egy színházi darabban játszanál, és időről időre ugyanazzal a szereposztással eljátszod az előre megírt szerepet? A színészek a dararabodban változhatnak, de a szereposztás ugyanaz marad. Véget ér a színdarab, legördül a függöny és kialszanak a fények. Csak a taps marad el. Ott állsz értetlenük, hogy miért pont veled történik mindez, újra és újra. Belső színházi téma körül forgunk majd az elkövetkező pár blogposztban. Függönyök mögé fogunk bepillantani, és meglesni mi történik a backstage-ben

Kislány, talán tíz éves, izgatottan rajzolgatott a füzetébe. Nagy álma volt. Fejébe vette, hogy Fríz lovon szeretne lovagolni. Bár még soha nem láthatta élőben a Frízt, A lovat. Hatalmas, de mégis kecses testét, az ében fekete hosszú sörényét. Csak elképzelte, hogyan vágtázik a hátán. De nem adta fel, tele rajzolta vele füzeteit, lefestette az istállóban, amikor a patakból ivott, és félve bár, de lefestette, mikor a hátán ülhetett…

Két hét tikkasztó hőség után végre esős nap következett. Legkisebb fiammal kora reggel lementünk a közeli játszótérre, hogy két monszun között friss levegőt szívhatunk. A játékok, mászókák vizesen és sárosan várták a kisgyerekeket. Furcsa volt egyedül lenni, az álladóan nyüzsgő játszótéren. Boti kihasznált minden játékot, és a végére hagyta a nagy kedvencét a hintát. Itt két hinta áll egymás mellett, az egyik a baba hinta, a másik egy egyszerű deszka hinta, ami igazi nagy gyerekeknek való. Mivel mindig sor áll a baba hintához, most ajándék volt, hogy csak ketten vagyunk. Éppen elhelyezkedett Boti a hintában, amikor megjelent egy apuka a kétéves forma kislányával...